Mathematics, Mathematics with Physics és Computer Science with Mathematics szakra jelentkezőknek felvételi követelmény a STEP (Sixth Term Examination Papers) elnevezésű matematika teszt megírása.

A STEP-hez három különböző vizsga tartozik, ezek közül a Cambridge-i Egyetem általában a II-es illetve III-as számút szokta kérni – de előfordult már I-es és II-es követelmény is. A három Paper sorrendben egyre nehezedik. Egyrészt a kérdezhető anyagban különböznek: az I-es és II-es vizsga anyaga megegyezik, mind a kettő az angol Mathematics A-Level-re épül, amíg a III-as már többet, a Further Mathematics A-Level anyagát tartalmazza (ezeknek a syllabusza le van írva Stephen Siklos feladatgyűjteményének végén; amennyiben változik a tananyag, csak nagyon kis százalékban változhat és ez az információ a vizsga előtt nyilvános lesz). A feladatok nehézségi szintje is más: az I-es vizsga feladatai egyszerűbbek, míg a II-es és a III-as már több gondolatot, ötletet igényel.

Minden paperen ötféle jegyet lehet elérni: a legjobb az S, ezután következik az 1, majd 2 és 3, végül az U(nsatisfactory), ami a bukásnak felel meg. Az elvárt jegy college-onként eltérő. Több év tapasztalata alapján a szokásos, „jó” offerben 1,1 van. Ehhez egy sikeres interjú szükséges, illetve, hogy a jelentkező megfeleljen az ízlésüknek is és fel akarják venni. (Egyes college-ok esetleg ki nem mondottan hátrányban részesíthetik az idősebbeket, gap year-en lévőket, azt vallják, hogy akinek több ideje volt, attól többet is várnak el, több eredményt kell letegyen az asztalra ugyanahhoz az offerhez.)

1,2-es elvárás előfordult már, de nem a legerősebb college-okban. Akitől nem 1,1-et kérnek, mert az interjún kevésbé volt szimpatikus (vagy életrajzi okokból), annak S,1-et (esetleg S,S-t) kell teljesítenie, bár abban is bízhatunk, hogy a nagyobb college-okban tisztában vannak azzal, hogy a magyar tananyag sajnos kevéssé készít fel, itthonról erős hátrányból indulunk a STEP-en, így feltehetőleg S,S-t nem fognak magyaroktól elvárni.

Ezek a feltételek azt jelentik, hogy ha teljesíted minden követelményüket, akkor biztosan felvesznek; ha lecsúszol, de csak kicsit, akkor felvehetnek még, ekkor a többi eredményedtől és a te college-odba abban az évben jelentkezők erősségétől függ, így semmi sem biztos. Az átlagos évfolyamon 220-230 körülien vannak, ebből 160-170 teljesítette az offerét, a többiek általában 1,2-vel kerültek be. (A teljesítésről való kis lecsúszás esetén summer poolba is kerülhetsz, innentől úgy működik a pool-rendszer, mint a többi szakon.)

A STEP vizsga csak a felvételhez szükséges, és a kapott jegy a felvételen vagy fel nem vételen túl semmilyen következménnyel nem jár (és nem is nyilvános), az elsőéves tananyag elején is előfordulnak hasonló feladatok, illetve erős alapozást ad a továbbiakban.

Egyes pletykák szerint a STEP III-on elért teljesítmény korrelálni szokott az első év végi jeggyel – persze ez főleg az angolokra vonatkozhat, akiknek megtanították a STEP anyagát középiskolában, így stílusában hasonló számukra a vizsga.

A vizsgák szerkezete:

  • Mindegyik paperre 3 óra áll rendelkezésre
  • a legjobb hat feladatot fogják beleszámítani az összpontszámba, tehát többel is lehet próbálkozni, de kivételes esetektől eltekintve nem érdemes
  • minden vizsgán 13 kérdés áll rendelkezésre, ezek közül tetszőlegesen lehet válogatni
  • minden kérdés 20 pontot ér

A feladatsorok 8 általuk Pure Mathematics-nek nevezett feladatból, 3 mechanika, és 2 valószínűségszámítás/statisztika témakörű feladatból állnak. Az összes I-es, II-es illetve III-as vizsgapapírt, valamint egy, a vizsgán használható (a vizsgaközpont által biztosított) formula bookletet letölthetsz itt.

A feladatoknak van egy jellemző, visszatérő szerkezete. Több részre vannak osztva: az elsőben bemutatnak egy ötletet, és egy konkrét példán végigvezetnek, majd a másodikban egy kissé módosított példán – valami kis ötlettel – már egyedül kell végigmenned, bizonyítandó, hogy megértetted az ötletet, több rész esetén módosításokkal. Persze ettől eltérő struktúrájú feladatok is vannak, de ezt gyakorisága, és a Magyarországon megszokottól való erős különbség miatt kell megemlíteni. Erre a gondolatmenetre gyakorlással jól fel lehet készülni, és érdemes is!

A magas pontszám eléréséhez elengedhetetlen tudni, hogy a teljes megoldásokat többre értékelik, mint a részmegoldásokat, valószínűleg a logikusan feltételezhető aránynál is erősebben, bár a STEP pontozási útmutatók sosem nyilvánosak. Ezen kívül a több részes feladatoknál az utolsó, vagy a legtöbb munkát vagy új ötletet igénylő rész éri a legtöbbet (ezt lehet érezni, hogy mikor értél el lényegesebb eredményeket, és mikor végeztél kisebb átalakításokat).

A Pure Mathematics részhez sokszor integrálni kell tudni (sokkal jobban, mint azt Magyarországon gimnáziumban tanítják), valamint nem túl nehéz OKTV, Arany Dániel jellegű kérdéseket kell tudni megoldani. A mechanika részben is feltűnnek olyan fizikai ismereteket igénylő feladatok, melyek inkább OKTV, mint emelt fizika érettségi jellegűek (az angoloknál a mechanika a matematikaóra része, ezért is szerepel náluk ez egy matematikavizsgában). A valószínűségszámítás részben pedig ismét olyan ismeretekre van szükség, melyeket adott esetben nem tanul egy magyar diák középiskolában, ezeket érdemes lehet bepótolni, ha jól jön a lényegesen nagyobb feladatválaszték, sőt, ezek akár kicsit könnyebbek is lehetnek. De ez egyéni döntés, valaki dönthet úgy is, hogy a már tudott részre koncentrál, hogy azt nagyon biztosan, gyorsan meg tudja oldani.

Érdemes a vizsgákra igen korán elkezdeni készülni. Minél több, lehetőleg az összes feladatsort oldjuk meg. Próbáljuk időre megírni, majd a 3 órán kívül az összes többi feladatot is  megoldani. Ha nem egyértelmű elsőre, hogy miért időre érdemes a feladatokat oldani: a 3 óra 5-6 ilyen feladatra kevés, és csak akkor lehet megcsinálni, ha megszoktad a tempót. Ebben segít az időre írt teszt.

A készüléshez a volt vizsgák előtt igen sok segítséget nyújthat Stephen Siklos feladatgyűjteménye. Ebben rengeteg példafeladat van, nehézségi besorolással, segítségekkel és megoldásokkal. Ha ezt a könyvet végigcsinálod (itt is időméréssel), nagyon jó felkészültséget kapsz. De azért ne felejts el igazi feladatsorokat is csinálni!

Pár szó az értékelésről: a STEP vizsga (ahogyan a cambridge-i vizsgák is) egy versenyvizsga, tehát a puszta százalékos eredményed önmagában nem mond semmit: a vizsgázók legjobb X százaléka kapja a legjobb jegyet, a következő Y% a másodikat, és így tovább –  a százalékok csak kis mértékben változhatnak. Ennek az az értelme, hogy egy esetlegesen túl nehéz vagy túl könnyű vizsga esetén is legyen összehasonlítás: egy túl nehéz vizsga nem azt jelenti, hogy ebben az évjáratban mindenki hülye, ahogy egy túl könnyű sem jelenti, hogy idén százezer zsenipalánta kerül majd az egyetemekre.

Az alábbi táblázatokban láthatod 2015-ös vizsga eredményeit, a további évekre is találhatsz ilyen statisztikát a feladatsoroknál az „Examiner’s Report”-ban. A második sorban láthatod, hogy mennyi pont kellett az adott jegyhez (120-ból), a harmadikban pedig, hogy a vizsgát megírók hány százaléka érte el legalább az adott jegyet.

STEP I S 1 2 3
Ponthatár 96 65 45 28
% 3.5 18.6 42.6 73.1
STEP II S 1 2 3
Ponthatár 94 68 60 30
% 7.9 27.9 37.9 85.5
STEP III S 1 2 3
Ponthatár 88 65 54 29
% 11.8 37.3 51.4 85.5